Ma az idei sanremói dalfesztivál nyertes daláról szeretnék írni, amit egy 20éves nápolyi srác, Rocco Hunt nyert meg. A dalt félig olaszul, félig nápolyi dialektusban énekli.
A sanremói dalfesztivál (Festival della canzone italiana) Olaszország leghíresebb fesztiválja, minden évben a liguriai Sanremóban rendezik meg február végén.1951-ben rendezték az első ilyen dalfesztivált, amit kezdetben az olasz dalfesztiválnak neveztek. Az akkori győztes Nilla Pizzi volt. Ez a műsor adta az ötletet az Eurovíziós Dalfesztiválnak. A fesztiválon több máig ismert és népszerű olasz énekes kezdte pályafutását: Bobby Solo az Una lacrima sul visóval 1964-ben, 1981-ben Al Bano & Romina Power a Felicità című dallal, 1984-ben Eros Ramazzotti a Terra promessával, a Ricchi e Poverinek is innen indult a karrierje, Zucchero, aki később 1987-ben a Senza una donnával lett híres.
Íme a dal: https://www.youtube.com/watch?v=Yj8NrGgPaKE
Ez a szám nagyon jól megfogalmazza Nápoly problémáit, de ugyanakkor a reményt és azt a hihetetlen életszeretetet, ami az itt élők szívében lakozik. Megpróbáltam lefordítani, nem hiszem, hogy tökéletes lett, de a lényeget átadja.
“Ma reggel, szerencsére más a levegő,
A nap sugarai áttörik az ablaküveget,
Milyen gyönyörű az én földem,
Hiányzik, mikor elmegyek,
Viszek is magammal egy képeslapot.
Ez a hely nem halhat meg,
Emberek, nem hagyhatjátok el,
Az akcentusomat valakinek hallania kell.
A szemét mészárlása,
A daganatok terjedése.
A nap földje vagyunk,
Nem a tűzé.
Ezen a reggel, a történet szerencsére megváltozott,
látok embereket gondtalanul mosolyogni,
Nincs rosszindulat,
Jól érezzük magunkat az utcán,
A világ megállt ezen a csodálatos napon.
Ref: Ez egy jó nap,
ma reggel a nap ébresztett,
a kávé illata,
a dal a rádióból,
Oh, milyen régóta nem volt ez így,
Mert minden kezdetnek kell valami vég.
De nem hiányzik semmi,
Ezen a reggel semmi.
Gabriellino ölelése,
Elaludt a mellkasomon,
Nem tud a problémáimról.
Nem ismeri ezeket a idiótákat,
Nem tudja, hogy az élet először édességgel kínál,
majd méreget ad.
Egy csók édesanyámnak,
Már végzett a takarítással,
Hercegnő ő a szegénységben, ki életet adott ennek az utcai csibésznek.
Megtanított rá már kiskoromban, hogy
Az álmok valóra válthatók.
Szeretném eltörölni az összes ráncod,
és vele minden szomorúságot.
hei, hei!
Felejtsd el, hogy külföldre kell menni dolgozni,
új cégek fognak kinőni ezen a földön,
Felejtsd el a bankokat,
Mi fogunk nekik kölcsön adni.
Főnök: zéró
Ellopjuk tőlük a trónt.
Nincs sor a pultnál,
Ha más csapatban játszol is,
akkor is a testvérem vagy.
Szeretkezz, ne háborúzz,
Az erőszak csak az eszetleneké,
Törd át az Északot és Délt elválasztó vonalat!
Az égre tekintve gondolok azokra, akik már nincsenek itt.
Ez egy új nap nekik is,
Biztos vagyok benne, hogy
Az ő arcukra is mosolyt csaltam.
Ref: 2x
Ez a hely nem halhat meg,
Emberek, nem hagyhatjátok el,
Az akcentusomat valakinek hallani kell.
(Szóljon ez a dal..)
A nagybátyámnak, aki minden nap korán kell,
Gennaronak, akinek gyermeke született,
A hal- és a gyümölcsárusoknak,
és minden szomszédomnak!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: